George Washington
Született: 1732 február 22.
Elhunyt: 1799 december 14.
Virginia államban született, gazdag földtulajdonosok gyeremekeként. Elit nevelést és taníttatást kapott. A College of William and Mary egyetemen végzett vámtisztviselőként, ezenkívül politikus, tiszt, gazdálkodó, térképész, földmérő, mérnök és katona is volt.
A második kontinentális kongresszuson őt választották a kontinentális hadsereg élére és 1775-ben hivatalosan főparancsnok lett. Angolokkal vívott vereségek után a monmouthi csatában a brit és az amerikai erők kiegyellítettek voltak és a csata a britek visszavonulásával végződött. Ezután a yorktowni csata szintén az amerikaiak győzelmével zárult. 1783 szeptember 2-án a párizsi béke véget vetett a háborúnak de Washington nem tudott elmenni ezért John Adams, Benjamin Franklin és John Jay képviselte az Amerikai Egyesült Államokat.
1787-ben új alkotmányt léptetett a konföderációs helyére.
1798-ben választották meg az Ameriaki Egyesült Államok első elmökének. Ő volt az egyetlen olyan elnök aki saját maga vezette csapatait.
Hogy a két országot szétválassza John Jay-t Londonba küldte, ennek eredménye a Jay-egyezmény lett, mely a katonai és kereskedelmi kérdésekre adott választ.
Mivel Washington a pártatlan politika mellett állt ezért ellenezte bármilyen párt létrehozását.
Elnöki pályafutásának 1797-ben lett vége. Búcsúbeszédében figyelmeztette a jövőbeli politikusokat, hogy óvakodjanak a kosszútávú szövetségesektől. Az új elnök John Adams lett.
Washington vérveszteség hatására 1799 december 14-én hunyt el.
Thomas Jefferson
Született: 1743. április 13.
Elhunyt: 1826. Július 4.
Thomas Jefferson, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, amely számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett.
1793-ban visszavonult a politikai élettől, ugyanis a Franciaország és Nagy-Britannia közötti csatában a franciák mellé állt, de a Jay-egyezmény kimondta, hogy az amerikai nemzet a briteket támogatja.
1801-től 1809-ig volt elnök. Beavatóbeszédében sürgette és elmondta, hogy milyen fontos az egység, ugyanis ekkoriban az ország nagyon megosztott volt, ez főként a politikai pártok miatt volt.
Amerikát úgy képzelte el, hogy a földművelésen van a hangsúly. Hitt abban hogy az embereknek vannak elidegeníthetetlen jogai, pl.: szabad gondolkodás. Csodálta a az indián törzsek kormány nélküli életmódját és az egységet amiben éltek.
Elnöksége alatt történt események:
Lousiana-vásárlás, Ohio felvétele az unióba, Orleans-terület megalapítása, 1804-es földtörvény, tizenkettedik kiegészítés, Lewis- és Clark-expedíció, az 1807-es embargótörvény és a rabszolgabehozatal eltörlése.
Elnöksége után megalapította a Virginiai Egyetemet, mely az első olyan felsőoktatási intézmény volt melyben az egyház és a vallás nem befolyásolta az oktatást. Az egyetem 1825-ben nyitotta meg kapuit.
Jefferson végül 1826. Július 4-én hunyt el, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján.
Benjamin Franklin
Született: 1706. Január 17.
Elhunyt: 1790. Április 17.
Benjamin Franklin ugyan szegény családból származik már kiskorában megmutatkoztak kiemelkedő képességei. Már tizenkét éves korában bátyja boltjában dolgozott és adatta ki álnéven írásait. Élete során nagyon sok szakmát űzött, pl.: író, politikus, könyvkiadó, feltaláló, diplomata, zenész. Feltalálóként sok sikere volt, ő vezette be a pozitív és negatív töltések fogalmát és ő találta fel a villámhárítót. Megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot, hogy a tudományban érdeklődőknek meg legyen a lehetőségük a találmányaik bemutatására.
Le akarta győzni a természetes hajlamokat, soha nem akart vétkezni életében. Ezért írt magának tizenhárom erényt amiket be kell építenie az életébe.
A forradalom után megválasztották Pennsylvania kormányzójának. Hosszú ideig próbálta megakadályozni a gyarmatok és az anyaország közötti fegyveres harcot. 1776-ban kezdeményezte az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot és elérte a katonai szövetséget Franciaországgal.
XVI. Lajos
Született: 1754. Augusztus 23.
Elhunyt: 1793. Január 21.
Lajos a Bourbon-családból származó francia király. Tanulmányait kiváló eredményekkel végezte, ez főként a latin nyelv és a történelem tanulásában mutatkozott meg.
1774-ben foglalta el a trónt XVI. Lajos néven
Uralkodása idején Franciaország súlyos pénzügyi válságban szenvedett, a pénzügyi főellenőr azzal próbált meg segíteni a helyzeten, hogy enyhítette a paraszti és növelte a nemesi terheket de ezek a reformok az 1775-ös éhezés idején megbuktak. Résztvettek az amerikai függetleségi háborúban ami tovább növelte az államadósságot.
Mivel kényszerítették az uralkodó 1788-ban megnyitotta az országgyűlést. A király külön ülésezésre utasította a rendeket de ennek a polgárok ellenszegültek. Ezután megnövelte a város körül állomásozó csapatok számát, ami félelmet keltett Párizsban. Végül július 12.-én felkelés tört ki. Mivel a felkelők megostromolták Bastille-t ezért a király bejelentette a csapatok visszavonulását.
A királynak a parlamenttel együttműködve kellett kormányoznia és augusztus 26.-án kiadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A nemzetgyűlésben a királypártiak, hogy legyen kétkamarás parlament és, hogy a királynak legyen vétójoga. Ebből csak a királyi vétójog lett elfogadva.
Mivel Lajos és a nemzetgyűlés viszonya nem javult semmit a király elhatározta, hogy elszökik Párizsból. A szökésre 1791. Június 20-21-én került sor, de a szökés nem sikerült ugyanis elfogták a királyt az úticéljától nem messze.
Visszatérte után girondiákból álló kormányt nevezett ki és a Törvénéyhozó Nmezetgyűlés 1792-ben hadat üzent a Habsburg Birodalomnak.
A királyt és családját börtönbe zárták és végül a Párizs megszavazta a király halálra ítélését. Végül 1793 januárjában végezték ki.
Gilbert du Motier de La Fayette
Született: 1757. Szeptember 6.
Elhunyt: 1834. Május 20.
La Fayette francia arisztokrata, katonatiszt és politikus. Az Amerikai függetlenségi háborúban George Washington vezérlete alatt harcolt.
Kiskorában hamar árvaságra jutott, de dédapja Párizsba hozta és itt iskoláztatásban részesült, majd később katona lett.
Az amerikai hadseregbe titokban lépett be, de később a hadsereg rendes tagjává vált. Sok csata után La Fayette 1779-Ben visszatért Franciaországba, ahol mindenki lelkesen fogadta.
A Yorktown-ban aratott győzelem vezetőjeként a király tábornoki ranggal tűntette ki.
1788-ban létrehozta a négerek barátainak társaságát, amely a rabszolgatartás és a rabszolga-kereskedelem felszámolását tűzte ki célnak.
A párizsi nép fellázadt ami hatására megszületett a Nemzeti Gárda aminek a főparancsnokává a király La Fayette-t nevezte ki. Majd egy nappal később kiadta a parancsot a Bastille lerombolására, amire kitűzték a háromszínű kokárdát. A Bastille elfoglalásásnak első évfordulóján La Fayette megszervezte a Szövetség ünnepét.
Mikor a nép megfenyegetése miatt népszerűsége hanyatlott lemondott a Nemzeti Gárda parancsnoki címéről és visszavonult. Ám 1792-ben a Központi Hadsereg parancsnokává nevezték ki. A király letartóztatása miatt azzal fenyegetőzött, hogy csapatait a francia forradalmárok ellen fogja bevetni és ezért a jakobinusok nemzeti árulónak nyilvánítva letartóztatták. Megpróbált megszökni de nem járt sikerrel, viszont a Campo Formió-i béke előírta, hogy a francia foglyokat szabadon kell engedni.
Később visszatért hazájába ahol bekerült a parlamentbe és a Waterlooi csata után meg is védte, nem hagyta feloszlatni. És ezekután élete végéig parlamenti képviselő maradt.
Maximilien de Robespierre
Született: 1758. Május 6.
Elhunyt: 1794. Július 28.
Robespierre egy francia ügyvéd, politikus és forradalmár. Árvaként nevelkedett fel, nagyobb korában jogot tanult. Nyitott egy saját ügyvédi irodát szülővárosában és az arrasi akadémia elnöke is lett.
1789-ben a rendi gyűlés képviselőjévé választották. Egy jakobinus klub tagja, majd később elnöke is volt. Robespierre-t Közjóléti Bizottság elnökévé választották ebből kifolyólag diktátor lett és így megkezdődtek a jakobinus terror időszaka. A jakobinusok úgy látták, hogy a nép és az ország érdekében munkálkodtak. Mivel úgy látta, hogy támogatóinak száma csökken versentársait kivégeztette.
Később elfogták és a nép örömmel nézte végig ahogy vége lesz a terrornak azzal hogy lefejezik Roberpierre-t.
George Jacques Danton
Született: 1759. Október 26.
Elhunyt: 1794. Április 5.
Danton nagy szerepet játszott a francia forradalomban.
A forradalom kitörésekor ügyvéd volt de mikor találkozott Mirabeau-val ő rögtön meglátta, hogy erős kisugárzásából adódóan forradalmának született. 1790-ben megalapította a Cordeliers klubot, amely még a jakobinusokon is túltett. A royalista pártot félelembe akarta ejteni ezért több ezét ártatlant egyzsrűen lemészároltatott. És ezzel el is érte célját, a királypártiak féltek.
Elutazott Belgiumba, hogy forradalmi eszméit ott is terjessze. Itt elkobozta az egyházi és állami javakat majd saját hasznára eladta.
Később Robespierre elfogadtatta majd Forradalmi törvényszék elé vitték. Még halálos ítélete kihirdetésekor is bátran viselkedett, ezzel is mutatva, hogy ő nem gyáva és nem fél Robespierre-től.
Camille Desmoulins
Született: 1760. Március 2.
Elhunyt: 1794. Április 5.
Desmoulins a forradalom egy kimagaslodó tagja, ezenkívűl ügyvéd és újságíró. Már fiatal korában részt vett a forradalmi eseményekben. Rajongott a szabadság, egyenlőség ideológiáért és 1789-ben ő izgatta fel a népet minek az lett a következménye, hogy megostromolták Bastille-t és kitört a forradalom. 1791-ben köztársaságpárti mozgalom alakult ki Desmoulins és Danton vezetésével.
1792-ben a Konvent tagja lett. A király perében ő is a király kivégzésére szavazott, mint sokan mások.
1794-ben kivégezték.
Jacques Pierre Brissot
Született: 1754. Január 15.
Elhunyt: 1793. Október 31.
Brissot egy francia politikus. 1784-ben pár hónapig a Bastille-ben ült mivel az udvar üldözte. 1788-ban megalapította a négerek barátai társaságát és emiatt Amerikába ment. Mikor visszatért kitört a forradalom. Beválasztották a párizsi városi tanácsba, a Nemzeti Konventbe és a Brissotins-párt (girondisták) vezetője lett. Egész Európát köztársasággá akarta alakítani. Ugyan a szavazáson a király ellen szavazott, ő is osztozott a gorondisták sorsában, azzal vádolták, hogy az udvarral ért egyet. Ezért 1793-ban kivégezték.
Jean-Paul Marat
Született: 1743. Május 24.
Elhunyt: 1793. Július 13.
Marat egy Svájci származású orvos, teremészettudós, filozófus és francia forradalmár.
Fiatalabb korában több tudományos könyvet is írt, mivel Párizsban orvosi tudományt és jogot tanult. Kétszer száműzték és ez idők alatt katakombákban élt, ahol súlyos bőrbetegséget szedett össze.
1792-ben a Konvent tagjává választották és megtervezett triumvirátus gondolatával vádolták meg de végül nem helyezték vád alá. A jakobinus klub elnökeként aláírta a köriratot, amely a népszavazást követelő girondiak visszahívására hívja fel a figyelmet. Eután letartóztatták, de a Forradalmi Törvényszék felmentette. Később rossz egézségi állapota miatt háttérbe kellett szorulnia. Utosló heteiben kampányba fogott annak érdekében, hogy távolítsák el a nemeseket minden polgári és katonai állásból. Halálát ellensége Charlotte Corday okozta, aki egy konyhakést döfött a szívébe.
