18. század
A 18. Században sok fordulatot vesz, mind az ipar, a társadalom működése, az életmód, a filozófia, a gazdaság, a politika, a 17 századi stagnálása után, a népesség rohamosan kezdett növekedni, az élelmiszeripar kibővül az Amerikából beimportált új táplálékokkal például a krumpli, kukorica, ezek mellett a kávé és a dohány is. Bekövetkezett az ipari forradalom, létrejöttek a modern és a munkát könnyítő gépezetek. Sok híres tudós és találmány származik ebből az évszázadból. A fizika kémia, matematika biológia voltak a főbb tárgyak.
Az oktatás komolyan fejlődik, a higiénia viszont nem javul. Politikában rengeteg fejlődést, változást véhetünk felfedezni ebben a században, Amerika független, angliában Alkotmányos monarchia néven megjelennek a demokrőcia gyökerei, Franciaországban Abszolútizmus van.
Demokrácia kezdetei
17. századi Európában hatalmi viszonyok, átrendeződések mentek végbe. A Habsburgok elveszítették a harmincéves háborút és ezzel vezető szerepüket. Franciaország illetve Anglia lesz az a két hatalom, amelyek a következő időszakban meghatározó szerepet játszanak Európában. Angliában 15. Században kialakult az abszolútizmus, és 1689-ben Oriániai Vilmos aláírta a Jogok nyilatkozatát, mely szerint Anglia alkotmányos monarchia lett.
Az Alkotmányos Monarchia
Az alkotmányos monarchia lényege, a király hatalmának korlátozása, a hatalmi ágat 3 felé osztása, a nép döntése politikai kérdésekben (persze ez így nem igaz, mert messze nem mindenkinek volt szavazati joga),
Alsó-felső ház
Felsőház: születés, királyi kinevezés által,
Alsóház: szavazati joggal rendelkezők képviselői, (körzetenként)
A házakért a kormány a felelős, és a házak ellenőrzik a
kormányt.
Amerikában a gyarmatositott területeken Észak-Amerikában rosszak voltak a viszonyok, magasak voltak az adók, vámok, és rabszolgaságra
kényszerítették az Angolok az amerikai bennszülötteket. A borzasztóan magas vámok és adók miatt nehéz volt a kereskedelem. Elégedetlenség tört ki a 13 gyarmaton, az amerikaiak összefogtak, és elindult egy forradalom,
1773-ban amikor is hajnalban az amerikai felkelők az angol teaszállító hajók rakományát a tengerbe öntötték, ezt az angolok sem nézhették tátott szájjal, kitört a függetlenségi háború, melyet az amerikaiak nyertek meg és aláíratták amerika függetlenségi nyilatkozatát 1776. Július 4.amelyet modern felfogással és demokratikus elvek alapján írtak meg, létrejött amerikában a prezidenciális
köztársaság.
Így jelentek meg a demokrácia gyökerei a 17-18. században.
A 18. században Franciaország népessége nagyon felgyorsult, és a század vége felé 27 millióan volt
lakosság száma. Viszont miközben az emberek száma egyre nőtt, a mezők száma ugyanannyi maradt, és a még mindig lemaradt mezőgazdaság egyszerűen nem hozott elég ételt. Ráadásul aszályok és pusztító viharok is voltak. Az árak felmentek és a városi szegények nem jutottak élelemhez.
A válságnak viszont más okai voltak. A francia hadsereg, Versailles és az egyéb dolgok
fenntartására sok pénz kellett. Az egyházi és nemesi kiváltságok és a fejletlen adóbehajtás miatt pedig nem jött elég pénz. Kénytelen volt az állam hitelt fölvenni, később már csak ez tartotta fenn az országot.
1788-ban pedig bekövetkezett az államcsőd.
A király kénytelen volt(a hivatalnok Necker tanácsára) összehívni a rendi gyűlést. Mindenki
alkotmányos monarchiát akart, az egyház és nemesség a kiváltságok megtartását, és a harmadik rend ezeket el akarta törölni, és azt hitték, minden problémát át fognak beszélni.
A 3. rend azonban váratlanul kijelentette, hogy ők a nemzetgyűlés, mely törvénykezéssel is
rendelkezik. A király erre bezáratta az ülést. Erre ők felesküdtek, hogy alkotmányos monarchiát hoznak létre. A király védekezésül német katonákat hozatott és Neckert menesztette, ami felháborította a nemzetgyűlést. A polgárok felfegyverkeztek és elfoglalták a híres Bastille börtönt, amire válaszul a király átadta a várost a forradalmároknak
Győzött a forradalom!
A régi rend válsága Franciaországban
A francia forradalom öröksége
A francia forradalom hatalmas hatást gyakorolt a következő évszázadokra. Rengeteg új fogalom, szimbólum és jelkép maradt meg máig abból a korszakból. Politikai kifejezések hada, mint például bal, vagy jobboldali.
A jelképek között szerepel a kokárda. Jelentése a színes szalagból készített rózsadísz. Bastille bevételét követően La Fayette megalakította a nemzeti gárdát, és átnyújtotta a királynak a nemzetszínű kokárdát, melyet átnyújtott a királynak, aki azt ki is tűzte.
Maga a forradalom jelszava: ,,Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!
A forradalom eredményeképpen jött létre a trikolór, melyet azóta is használ a legtöbb ország. Ez egy három sávból álló zászló, mely a nemzet színeit tartalmazza. Ugyanúgy, mint a kokárda. A kék és a piros az országot, a fehér meg a királyt jelképezte.
A La Marseillaise Franciaország hivatalos nemzeti dalává vált. Eredetileg a francia rajnai hadsereg indulója volt, de a dal csakhamar meghódította az országot is.
A frígiai sapka a forradalom alatt vált népszerű és mindennapi viseletté a Sans Culottok körében. Az ókori Rómában a szabadság jelképeként viselték, így egy idő után a párizsi tanácsban kötelezővé tették viselését.
A vörös zászló a munkásmozgalom jelképe volt, előtte a jakobinusok használták, mint a szabadság szimbóluma. Később a jobboldali radikális mozgalom jelképévé vált.
A modern nemzettudat a francia forradalom idején alakult ki igazán. Az ország egységesült, fejlődött a nyelv, és a kultúra. A vallás és a társadalmi csoport már azért nem volt olyan fontos az identitáskép szempontjából, mert a jogegyenlőség szerint senki sem több, mint a másik. Ezért a legfontosabb a nyelv és a nemzet volt elsősorban.
Forradalom szakaszai
Monarchikus
Miután 1789-ben kitör a forradalom és a felkelők lerombolják Bastille-t, a király 1791-ben elfogadja és szentesíti azt az alkotmányt, amit a Nemzetgyűlés másfél évig írt. Mellesleg ez az első írott francia alkotmány.
Az alkotmány tartalmazza a hatalmi ágak szétválasztását, ezenkívül az emberi jogokat is biztosítja.
Ezzel Franciaország alkotmányos monarchiává válik.
De még 1798-ben az ország válságban volt, mert országszerte parasztfelkelések törtek ki, mivel a parasztok féltek, hogy a forradalomnak nem volt értelme, és a régi rendszer visszaáll. Ezt a ,,Nagy félelem" időszakának hívják azért, mert a jobbágyok rátámadnak nemeseikre, a régi rendszertől félve. Így a nemesek életüket féltve lemondanak kiváltságaikról.
Ám a monarchia nem bizonyul stabilnak. Belső okai a súlyos gazdasági problémák, az éhínség és az infláció. A tömeg egyre elégedetlenebb. Ennek hatására egyre radikálisabb lesz a forradalom, mígnem odáig fajul, hogy 1791-ben a nemzetőrség a Mars-mezőn belelő az elégedetlenkedő tömegbe.
Ám külső okai is vannak. Főleg az emigráns nemesek hatására bizalmatlanok az európai nagyhatalmak a franciákkal kapcsolatban. Ausztria és Poroszország még katonai beavatkozással is fenyegetik az országot, abban az esetben, ha a királynak bármi baja esnék.
A nemzetgyűlés 1791 októberében összeül és itt három csoportosulás figyelhető meg. Az alkotmányos monarchisták, a girondisták, és a jakobinusok.
A vitában a girondiak akarata érvényesül.
1792-ben megfosztják a királyt a hatalmától, mivel nem működött együtt.
Az alkotmányos monarchia megbukott. A Nemzetgyűlés átalakul. Konvent lesz belőle, ami a saját irányítása alá vonja a végrehajtó hatalmat is. Itt már csak girondisták és jakobinusok vannak, és még az úgynevezett mocsár, mely azokból az emberekből áll akik a kettő között ingadoznak.
Ám kitör a pánik az emberek között a porosz-osztrák hadsereg közeledésének hírére. A konvent olyan lépésre szánja magát, amely betudható az első terrornak, vagyis engedélyezi, hogy az árulónak vélt embereket kivégeztessék. Az emberek tömegével állnak be a hadseregbe.
A francia hadsereg Valmynál legyőzi a porosz hadat 1792-ben. Másnap kikiáltják a köztársaságot.
Köztársasági
A jakobinusok kihasználva a győzelmi örömöt, és kiharcolták a király perbe fogását, majd elítélését.
Végül 1793-ban ki is végezték. A győzelmek által született az évszázadokat meghatározó nacionalizmus, mely később elterjedt az egész világon.
A girondisták nem kívántak nagyobb változásokat már az országtól kisebb területek elcsatolásán kívül. Az ország irányításával szerettek volna foglalkozni. Azonban az 1793-as első franciaellenes koalíció, melyet a britek szerveztek nagy zavargásokat okozott. A franciák vereségeket szenvedtek, így elindult egy kényszer toborzás, amit vidéki felkelések követtek. Ezek leverésére terrorral válaszoltak és olyan intézkedésekkel, mint például az ármaximálás. A girondistáknak megrendült a hatalma. A jakobinusok ezt kihasználva buktatták meg őket. A demokratikus köztársasági alkotmányt figyelmen kívül hagyták és diktatórikus eszközökkel kormányozták az országot.
1793-ban az elégedetlen párizsi tömeg körbevette a Konvent épületét és a girondisták eltávolításáért tüntettek. A francia állam első embere Robespierre lett, miután a Közjóléti Bizottság elnökévé választották. A terrorral irányítottak. Az embereket kötelezően besorolták a hadseregre, amelynek száma ezek után hatalmasat nőtt. Céljuk már az egész Európára kiterjedő forradalom volt. Két ország kivételével már mindenki a franciák ellen volt. A kormány irányító szerve a Konvent volt, melynek munkája könnyítése érdekében hoztak létre bizottságokat.
1793-ban az ország már a jakobinusok kezén volt. A girondiakat a jakobinusok ,,kigyomlálták,, ennek előzménye a radikális Jean-Paul Marat halála volt, akit még abban az évben egy girondista szúrt le. A legtöbbjüket halálra ítélték és kivégezték.
Eltörölték a régi naptárat és egy újat hoztak létre, amelyben egy hét 10 napból állt. Így tehát megszűntették teljesen a régit, az új hónapoknak új neveket adtak. Lehetetlenné tett más vallásokat. Egy beszédében Robespierre kijelentette, hogy a lélek létezik és halhatatlan. A Legfelsőbb Lény tiszteletét kezdeményezte az ész kultuszával egyetemben
.
1794-re a forradalmi csapatok annyira megerősödtek, hogy Spanyolországba és Németalföldre is betörtek. A jakobinus táborok között is tisztogatás kezdődött. Közöttük Danton is és Desmoulins is guillotine alá került, de Robespierre és támogatóinak csoportjának hatalma is összedőleni látszott. A konvent 94-ben megbuktatta őket és a kivégzésükre is sor került. A jakobinus diktatúra megdőlni látszott, és addigra a tömegek is az erőszak végét követelték. A terrort visszatartották, és egy új alkotmány írásába kezdtek.
Ezért 1795-ben megalakult a Direktórium, mely girondi szellemiségre épült. Békét kötött Poroszországgal, Spanyolországgal a hódított területeket megtartotta. Hollandiával vazallus királyságot alapított.
1795-ben vereségt szenvedtek az osztrákok Itáliában, ezért az első koalíció felbomlott.
Amerikai függetlenségi háború
Előzmények
A borzasztóan magas vámok és adók miatt nehéz volt a kereskedelem. Elégedetlenség tört ki a 13 gyarmaton, az amerikaiak összefogtak, és elindult egy forradalom, 1773-ban amikor is hajnalban az amerikai felkelők az angol teaszállító hajók rakományát a tengerbe öntötték.
A háború
Az első fegyveres összecsapásra 1775-ben került sor. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország, Hollandia, Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal.
1781-ben Yorktown-nál az amerikaiak döntő győzelmet arattak.
Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét.
A harcok során lett közismert egy 23 éves ezredes, George Washington is. Ö lett a független ország első államfője.
A Nyilatkozat
1776. július 4-én (a függetlenség napja) a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyet Thomas Jefferson szerkesztett.
Kinyilvánította a gyarmatok függetlenségét, a gyarmatokból kialakuló új állam neve: Amerikai Egyesült Államok (United States of America = USA)
Az emberi szabadságjogokat „Minden ember egyenlő”.
Alapvető szabadságjogok: élet, szabadság, boldogulás, közjóhoz való jog.
Különválasztották a törvényhozást a végrehajtó hatalomtól és az igazságszolgáltatástól, kimondták, hogy a választó polgárok leválthatják kormányukat.
