Fevilágosodás
Mielőtt belekezdnénk a Habsburg Birodalom felvilágosult abszolutizmusban élt szakaszába, előtte bemutatnám a felvilágosodás három szakaszát.
Az első szakasza a tekintélyek elleni harcról szólt. Egyik kiemelkedő alakja Voltaire volt, aki kifejezetten az egyház és a papság ellen volt. Követelései között voltak a sajtószabadság, a vallási türelem és a jogbiztonság. Másik nagy alakja Montesquieu. Az ő akarata a hatalmi ágak szétválasztásában nyilvánult meg. A fékek és ellensúlyok rendszerében hitt, és az ideális állam az ő véleménye szerint Anglia volt.
A második szakasz az Enciklopédiának ad helyet, amely a tudományok, művészetek és mesterségek értelmező szótára. Összesítve nevezhetjük a világ értelmező szótárának. Szerkesztői Denis Diderot, és Rond d'Alembert. Már megjelenésekor nagy port kavart. Sokan tiltakoztak ellene, beleértve a pápát is. A sok akadály ellenért nagy szerepet játszott a felvilágosult eszmék terjesztésében.
A harmadik szakasz Rousseau szakasza. Ő a teljes egyenlőségben hitt. Jelszava ,,Vissza a természethez". Nézetei szerint a kisebbség véleménye nem számít. Mindig a közjó érvényesül. Aki pedig feltalálta a magántulajdont, az bűnt követett el. Az ideális életmód ugyanis az ősközösség szintjén való élet lenne. Törvény pedig csak úgy lehet érvényes és jogos, ha a nép egésze alkotta.
A felvilágosodás jelmondata nem véletlenül az, hogy ,,Merj a magad értelmére támaszkodni!" Mint ahogy ezt láthatjuk, ez bőven megmutatkozik a különböző szakaszokban, csak mindig egy kicsit máshogy. Amiben mind a három szakasz azonos, az az észre való támaszkodás, és egyetemes egyetértés az egyház és a spekulációk fölöslegességéről.
Felvilágosult abszolutizmus
A Közép- és Kelet-Európai országok államformájaként volt ismert. Célja abban nyilvánul meg, hogy a térséget felzárkóztassa a Nyugat-Európai gazdaság szintjére úgy, hogy közben a kormányzati rendszeren nem változtat. Ennek elérése érdekében felhasználja az uralkodó a felvilágosodás eredményeit, így merkantilista gazdaságpolitikát folytat. Ezen felül természetesen korszerűsíti a közigazgatást, egészségügyet és az oktatást, és még vallási türelmet is biztosít a protestánsok számára.
Jelen esetben Mária Terézia, és II. József képviseletében van jelen ez az
Mária Terézia (1740-1780)
Az osztrák főhercegnő a Pragmatica Sanctionak köszönhetően uralkodhatott, amelyet még apja, VI. Károly adott ki évekkel korábban, hogy biztosítsa lányának a trónt. Ez a döntés azonban nem tetszett egy pár embernek, így akadtak trónkövetelők, például II. Frigyes porosz király. Így Mária Teréziának a magyar rendek közreműködésére volt szüksége. 1740-ben meg is jelent a pozsonyi országgyűlésen és katonai segítséget kért. A magyarok így szóltak: ,,Életünket és vérünket ajánljuk". Ezzel ígéretet is tettek uralkodójuknak. 1740-48-ig tartó osztrák örökösödési háborúban nagy szerepük volt abban, hogy ne szenvedjen túl nagy kárt a birodalom, és az uralkodót is a trónon tartsák. Sajnos egy fontos területet vesztettek, Sziléziát.
Mária Terézia nem akart belenyugodni abba, hogy elveszett Szilézia, így a 1756-63-ig tartó hétéves-háborúban a célja az volt, hogy visszaszerezze. Ez azonban nem sikerült.
Az 1748-as aacheni békeszerződés (hercegségek háborúja) után megőrizte a Habsburg Birodalom az egységet, és békés, nyugodt fejlesztésbe kezdett.
Rendeletei
1765-uralkodásának egészen a végéig felvilágosult abszolutista módszerekkel és rendeletekkel kormányzott. Ez idő alatt országgyűlésre sem került sor.
Rendeletei között szerepelt például a kettős vámrendelet, (1754) mely kimondta, hogy a külső vámhatáron át, mely a birodalom elválasztotta a külső országoktól, nem jöhet be iparcikk magas vám nélkül. Ezzel az iparcikkek kivitelét támogatta, és nehezítette a behozatalát. Így fejlesztette a birodalom iparát. Merkantilista gazdaságformát folytatott. Ezen felül volt egy belső vámhatár is, ami Magyarországot választotta el a birodalom örökös tartományaitól. Magyarország vált a birodalom élelmiszer és nyersanyagellátójává. A célja ennek az volt, hogy az olcsó magyar élelmiszer a birodalmon belül maradjon és az osztrák és cseh manufaktúráknak ne legyen vetélytársa. Sajnos ennek a következménye az lett, hogy Magyarország egyoldalúan mezőgazdaság jellegű lett, és az ipara nem fejlődött, visszamaradott volt.
Rendeletei közé tartozott a úrbárium is (úrbéri rendelet - 1767), ami a jobbágyok terhein könnyített. Nem szabadította fel őket ugyan, de rendeletével egységesen szabályozta a földesúri adóikat. Igaz, ezzel az ország adóalapját is megvédte. Azért is vezette be ezt, mivel sokszor annyi adót kellet fizetni a jobbágyoknak a földesuraik felé, hogy az állami adókat már nem bírták pénzzel a sok más adó mellett. Emellett szabályozta a munkát a földeken.
Az 1777-es Ratio Educationis szabályozta az alap és középfokú oktatást. Kötelezővé tette az iskolát 6-12 éves korig. Ez azért volt változás, mivel a szegényebb rétegekben is kötelező volt ezentúl az oktatás. Iskolákat, egészségközpontokat és árvaházakat is hozott létre. Feloszlatta a jezsuita szerzetesrendet is. Ezzel a tettével próbálta visszaszorítani az egyház hatalmát.
Egyik legfontosabb reformja, hogy szétválasztotta az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalomtól.
Játék
Felvilágosult abszolutizmus
II. József (1780-1790)
Idősen került trónra és túl gyors változásokat akart. Egy egységes államot akart létrehozni. Ezt eleve nehéz volt elérni egy sok etnikumból álló és eltérő fejlettségű állam esetében.
Uralkodását úgy kezdte, hogy eleve meg sem koronáztatta magát, és a koronát meg Bécsbe vitette. Így nem kellett olyan törvényekre esküt tenni, amiket úgysem tart be. Rendszere a jozefizmus volt, a felvilágosult abszolutizmus legteljesebb formájában uralkodott.
Jelszava már eleve árulkodó : ,,mindent a népért, de semmit a nép által". Úgy tartotta, hogy az uralkodó az állam első szolgája.
Hadseregére és bírói szervezetre támaszkodva írányítja a birodalmat, nem hívja össze a rendi gyűlést, uralkodása alatt mellőzi őket.
Rendeletei:
Rengeteg rendeletet adott ki uralkodása alatt, de végül csak párat tartott meg, a többit mind visszavonta. A legtöbb rendeletének nem lett semmilyen eredménye.
1781-ben kiadatta a türelmi rendeletet, mely biztosította a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlatot és hivatalviselést.
Négy évvel később a jobbágyrendeletre is sor került, mely kimondta, hogy onnantól a jobbágy elnevezés nem létezik. Szabad pályaválasztást és költözködést biztosított, de ez nem azt jelentette, hogy felszabadította őket.
A nyelvrendeletben, melyet 1784-ben adott ki, a német nyelvet tette hivatalossá. A célja ezzel a birodalom egységesítése, de ez ellen a magyarok tiltakoztak.
Feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, melyek nem végeztek betegápolást, vagy oktatást. A cenzúrát pedig kivette az egyház kezéből.
Közigazgatás
Megszűntette a vármegyéket, helyette kerületeket hozott létre. A bíráskodást és a közigazgatást megyei szinten elválasztotta.
